Az Országgyûlés - a fogyasztói érdekek védelmének biztosítása, valamint a gazdasági hatékonyságot és a társadalmi jólétet szolgáló piaci verseny fenntartása érdekében - a fogyasztók tisztességes tájékoztatása, az üzleti tisztesség követelményeit betartó vállalkozások érdekeinek védelme, valamint az áruk és a szolgáltatások értékesítésének elõmozdítása céljából, a szakmai önszabályozás gyakorlatának jelentõségét elismerve, a gazdasági reklámtevékenység szabályozására a következõ törvényt alkotja:

1. § E törvény hatálya kiterjed a természetes és jogi személynek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak (a továbbiakban együtt: vállalkozás) a Magyar Köztársaság területén reklámozóként, reklám szolgáltatóként vagy reklám közzétevõként végzett gazdasági reklámtevékenységére.

2. § E törvény alkalmazásában:
a) A reklám közzétevõje: aki a reklám közzétételére alkalmas eszközökkel rendelkezik és ezek segítségével a reklámot megismerhetõvé teszi.
b) Burkolt reklám: semleges információ látszatát keltõ tájékoztatás formájában közzétett reklám.
c) Egészségügyi intézmény: olyan egészségügyi szerv, intézet, intézmény, szolgálat vagy más szervezet, amelyet külön jogszabály egészségügyi intézménynek minõsít.
d) Felnõtt korú: aki a tizennyolcadik életévét betöltötte.
e) Fiatalkorú: aki a tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem.
f) Fogyasztó: minden olyan természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki felé a reklám irányul.
g) Gazdasági reklám: olyan tájékoztatás, amely termék, szolgáltatás, ingatlan, jog és kötelezettség (a továbbiakban: áru) értékesítését vagy más módon történõ igénybevételét és a vállalkozás nevének, megjelölésének, tevékenységének népszerûsítését, továbbá áru vagy árujelzõ megismertetését mozdítja elõ (a továbbiakban: reklám).
h) Gyermekkorú: aki a tizennegyedik életévét nem töltötte be.
i) Gyógyszer: a külön jogszabály alapján lefolytatott eljárás után törzskönyve bejegyzett, forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezõ és gyógyszernek minõsített anyag vagy anyagkeverék.
j) Gyógyszerek rendelésére és forgalmazására jogosult: az orvos, a gyógyszerész, a gyógyszerek kereskedelmi forgalmában részt vevõ - a vonatkozó tevékenységi engedéllyel rendelkezõ - elõállító és a gyógyszer-nagykereskedõ.
k) Gyógyszernek nem minõsülõ gyógyhatású készítmény: olyan anyag vagy anyagkeverék, amely nem gyógyszer, de külön jogszabály alapján nyilvántartásba vették, és gyógyszernek nem minõsülõ gyógyhatású anyagként forgalomba hozatalát engedélyezték.
l) Játék: olyan áru, amelyet egyértelmûen játék céljára terveztek és gyártottak.
m) Összehasonlító reklám: olyan reklám, amely közvetve vagy közvetlenül felismerhetõvé teszi a reklámozóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató más vállalkozást, vagy a más vállalkozás által elõállított forgalmazott vagy bemutatott, a reklámban szereplõ áruval azonos vagy ahhoz hasonló rendeltetésû árut.
n) Reklámozó: akinek érdekében a reklám közzétételre kerül, illetve aki a saját érdekében a reklám közzétételét megrendeli.
o) Reklámszolgáltató: aki tevékenységi körében a reklámot megalkotja, létrehozza, illetve ezzel összefüggésben egyéb szolgáltatást nyújt.
p) Sajtótermék: az idõszaki lap egyes lapszámai, a rádió- és televíziómûsor, a könyv, a röplap és az egyéb szöveges kiadvány - ide nem értve a bankjegyet és az értékpapírt -, a zenemûvet, grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, a térkép, a nyilvános közlésre szánt mûsoros filmszalag, videokazetta, videolemez, hangszalag és hanglemez, továbbá bármely más tájékoztatást vagy mûsort tartalmazó, nyilvános közlésre szánt technikai eszköz.
r) Szabadtéri reklámhordozó: reklám közzététele céljából építményen kívül elhelyezett eszköz, kivéve az árusítás helyén elhelyezett áru elérhetõségét jelzõ eszközöket.
s) Tudatosan nem észlelhetõ reklám: olyan reklám, amelynek közzétételekor - az idõtartam rövidsége vagy más ok következtében - a fogyasztóra lélektani értelemben a tudatos észleléshez szükséges ingerküszöbnél kisebb erõsségû látvány, hang- vagy egyéb hatás keltette inger hat.
t) Vizsgálati készítmény: a külön jogszabályban meghatározott klinikai vizsgálatok vagy vizsgálati értékelések alatt álló készítmény, a gyógyszer törzskönyvbe, illetve gyógyszernek nem minõsülõ gyógyhatású készítmény nyilvántartásába való bejegyzéséig és a forgalomba hozatali engedély megadásáig.

3. § (1) Reklám akkor tehetõ közzé, ha a reklámozó azonosítható módon megnevezi a vállalkozását, megjelöli a székhelyét vagy az állandó belföldi telephelyét, továbbá az adószámát a reklám közzétételének megrendelésekor a reklámszolgáltató - ennek hiányában a reklám közzétevõ - részére bemutatja, aki azokat regisztrálja, és egy évig megõrzi.

(2) A külön jogszabályban meghatározott, elõzetes minõségvizsgálati vagy megfelelõség tanúsítási kötelezettség alá esõ árura vonatkozó reklám esetén a reklámozó köteles a reklámszolgáltatónak - ennek mellõzése esetén a reklám közzétevõnek - nyilatkozni arról, hogy a vizsgálatot elvégezték és annak alapján az áru forgalomba hozható. Ha az áru nem esik elõzetes minõségvizsgálati vagy megfelelõség tanúsítási kötelezettség alá, a nyilatkozatnak ezt kell tartalmaznia. Ilyen nyilatkozat hiányában a reklám nem tehetõ közzé. A reklámozó nyilatkozatát a reklámszolgáltatónak, illetve a reklám közzétevõnek regisztrálnia kell, és egy évig meg kell õriznie.

(3) A fogyasztó részére csomagküldés útján belföldön értékesítendõ árura vonatkozó reklámnak azonosítható módon tartalmaznia kell a reklámozó megnevezését, a székhelyének vagy az állandó belföldi telephelyének (üzlethelyiségének) megjelölését, valamint a külön jogszabályban meghatározott nyilvántartásba vételi számát.

(4) Az (1)-(3) bekezdésekben foglaltakat az azonosíthatóság érdekében külföldi vagy belföldi telephellyel és adószámmal nem rendelkezõ reklámozó esetében megfelelõen kell alkalmazni.

(5) A reklámot csak a reklámjelleg felismerhetõ feltüntetésével és a környezetétõl elkülönítve szabad közzétenni.

(6) Reklámban anyagot, terméket, technológiát környezetvédelmi szempontból minõsíteni, kedvezõ környezeti tulajdonságaira utalni csak a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 86. §-ának (1) bekezdése szerinti megkülönböztetõ jelzést jogosultan használók esetében lehet.

4. § Tilos közzétenni olyan reklámot, amely
a) személyhez fûzõdõ jogokat, kegyeleti jogot, valamint személyes adatok védelméhez való jogokat sért,
b) erõszakra buzdít, illetve a személyes vagy közbiztonságot, környezetet, illetve természetet károsító magatartásra ösztönöz,
c) félelemérzetet kelt.

5. § (1) Tilos közzétenni olyan reklámot, amely a gyermek- és fiatalkorúaknak szól, és
a) fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlõdésüket károsíthatja,
b) tapasztalatlanságuk vagy hiszékenységük kihasználásával közvetlen felszólítást tartalmaz arra, hogy a felnõtt korúakat áru vásárlására ösztönözzék.

(2) Tilos közzétenni olyan reklámot, amely a gyermek- és fiatalkorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlõdését károsíthatja, így különösen, ha a gyermek- és fiatalkorúakat veszélyes, erõszakos, továbbá a szexualitást hangsúlyozó helyzetben mutatja be.

6. § (1) Tilos közzétenni burkolt és tudatosan nem észlelhetõ reklámot.

(2) Tilos az olyan áruk reklámozása, amelyek elõállítása vagy forgalmazása jogszabályba ütközik.

(3) Tilos közzétenni olyan reklámot, amely tényleges szolgáltatás helyett vagy azzal arányban nem állóan adómentesség, adókedvezmény vagy más adóelõny igénybevételének ígéretét tartalmazza, vagy az igénybe vehetõ adóelõny vonatkozásában másként félrevezetõ.

(4) Tilos közzétenni olyan reklámot, amely nem tartalmazza a fogyasztási kölcsön folyósításával kapcsolatban felmerülõ valamennyi költséget.

7. § (1) Tilos közzétenni olyan összehasonlító, illetve egyéb reklámot, amely a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) alapján a tisztességtelen verseny tilalmába, illetve fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalmába ütközhet.

(2) A reklámban harmadik személy által készített vizsgálat összehasonlító eredményét, adatait közzétenni vagy ezekre hivatkozni csak a vizsgálatot lefolytató személy elõzetes engedélyével lehet.

(3) A reklámozó felelõs azért, hogy az összehasonlító eredmény, illetve adatok közzététele vagy hivatkozása ebben az esetben se ütközzön az (1)-(2) bekezdésben meghatározott tilalomba.

8. § Tilos a fegyverek, a lõszerek, a robbanóanyagok és a - külön jogszabályban meghatározott - közbiztonságra különösen veszélyes eszközök reklámozása, kivéve a szakmai célú reklámot és az eladás helyén történõ reklámozást.

9. § (1) A gyógyszerek szakmai célú reklámozásán (a továbbiakban: gyógyszerismertetés) kívül a gyógyszertárból kizárólag orvosi vényre kiadható vagy kizárólag fekvõbeteg-gyógyintézeti felhasználásra engedélyezett, valamint kizárólag orvosi rendelõk, gondozóintézetek által beszerezhetõ gyógyszerek reklámozása tilos.

(2) A gyógyszerismertetés az (1) bekezdésben meghatározott gyógyszerek reklámozása, ajánlása, valamint a gyógyszer összetételére, hatására, illetve az alkalmazására vonatkozó bármiféle információ, amely a gyógyszerek rendelésére és forgalmazására jogosultaknak szól.

(3) A gyógyszerismertetés részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.

10. § (1) Az - egyes, külön jogszabályban meghatározott tilalmazott készítmények kivételével - embergyógyászati célra szánt, gyógyszertárból vény nélkül is kiadható gyógyszerek, továbbá a gyógyszernek nem minõsülõ gyógyhatású készítmények reklámozása megengedett, ha a reklám:
a) egyértelmûen meghatározza, hogy a reklámozott termék gyógyszer vagy gyógyszernek nem minõsülõ gyógyhatású készítmény,
b) tartalmazza a gyógyszer vagy a gyógyszernek nem minõsülõ gyógyhatású készítmény nevét és - ha a készítmény egy hatóanyagot tartalmaz - annak szokásos nemzetközi szabadnevét,
c) a gyógyszer vagy a gyógyszernek nem minõsülõ gyógyhatású készítmény rendeltetésszerû használatára ösztönöz,
d) a gyógyszert a törzskönyvezés, illetve a gyógyszernek nem minõsülõ gyógyhatású készítményt a nyilvántartásba vétel során meghatározott alkalmazási elõirat alapján mutatja be,
e) tartalmazza a gyógyszer, illetve a gyógyszernek nem minõsülõ gyógyhatású készítmény rendeltetésszerû alkalmazásához szükséges tájékoztatást,
f) egyértelmû felhívást tartalmaz a gyógyszer alkalmazására vonatkozó betegtájékoztató, vagy a gyógyszernek nem minõsülõ gyógyhatású készítmény esetében annak alkalmazására vonatkozó tájékoztató, illetve mellékhatások megismerésének szükségességére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti reklám nem tartalmazhat olyan utalást vagy kifejezést, amely
a) az orvosi vizsgálat, kezelés vagy mûtéti beavatkozás szükségtelenségére vagy mellõzhetõségére hivatkozik,
b) a gyógyszer vagy a gyógyszernek nem minõsülõ gyógyhatású készítmény mellékhatások nélküli vagy biztos gyógyulást eredményezõ alkalmazhatóságának képzetét kelti,
c) gyógyszert vagy gyógyszernek nem minõsülõ gyógyhatású készítményt kozmetikumként vagy élelmiszerként tüntet fel,
d) a gyógyszer vagy a gyógyszernek nem minõsülõ gyógyhatású készítmény hatásosságát és biztonságos használatát kizárólag annak természetes eredetére vezeti vissza,
e) kórtörténet leírásával vagy részletes ismertetésével téves öndiagnózist eredményezhet,
f) betegség vagy sérülés hatására bekövetkezõ változást, illetve a gyógyszer és a gyógyszernek nem minõsülõ gyógyhatású készítmény által az emberi szervezetre vagy annak valamely részére gyakorolt hatást félelemérzetet keltve, vagy a valóságtól eltérõ módon mutat be,
g) tudósok, egészségügyi szakemberek vagy ismert személyiségek ajánlását tartalmazza,
h) annak képzetét kelti, hogy a gyógyszer vagy a gyógyszernek nem minõsülõ gyógyhatású készítmény alkalmazása nélkül az emberi egészség károsul,
i) a gyógyszer vagy a gyógyszernek nem minõsülõ gyógyhatású készítmény forgalmazási engedélyére hivatkozik.

(3) Tilos közzétenni
a) összehasonlító,
b) külön jogszabályban meghatározott kábítószert vagy pszichotrop anyagot tartalmazó,
c) külön jogszabályban meghatározott terápiás területek gyógyszereit tartalmazó,
d) vizsgálati készítményt bemutató
gyógyszerreklámot.

11. § Az állatgyógyászatban alkalmazott készítmények reklámozása megengedett. Ezen áruk reklámozására vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

12. § (1) Tilos dohányárut vagy alkoholtartalmú italt reklámozni
a) olyan sajtótermékben, amely alapvetõen gyermek-, illetve fiatalkorúakhoz szól,
b) sajtótermék címoldalán,
c) színházban vagy filmszínházban 20 óra elõtt, illetve gyermek- vagy fiatalkorúak számára készült mûsorszámot közvetlenül megelõzõen, annak teljes idõtartama alatt és közvetlenül azt követõen,
d) játékon és annak csomagolásán,
e) közoktatási és egészségügyi intézményben és annak bejáratától számított 200 méteres távolságon belül.

(2) Tilos közzétenni dohányáru vagy alkoholtartalmú ital olyan reklámját, amely
a) gyermek-, illetve fiatalkorúaknak szól,
b) gyermek-, illetve fiatalkorút mutat be,
c) túlzott dohány- vagy alkoholfogyasztásra hív fel.

(3) Tilos közzétenni dohányáru olyan reklámját, amely
a) a dohányzást egészséges tevékenységként tünteti fel,
b) dohányzó személyeket ábrázol,
c) ismert film-, popzenei vagy szórakoztatóipari sztárok képeit vagy nyilatkozatait használja fel.

13. § (1) A dohányáru sajtótermékben és szabadtéri reklámhordozón való reklámjának tartalmaznia kell: "A dohányzás súlyosan károsítja az Ön és környezete egészségét" szövegû általános figyelmeztetést, valamint a dohányáru nikotin- és kátránytartalmát közlõ adatokat.

(2) A figyelmeztetés szövegét, valamint az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a reklámnak jól olvashatóan, jól látható helyen, vízszintesen nyomtatva, a háttérbõl kiemelve, sajtótermékben, a sajtótermék megjelenésének nyelvén, szabadtéri reklámhordozón, magyar nyelven kell tartalmaznia.

(3) A figyelmeztetés szövegének le kell fednie a teljes reklám területének legalább 10%-át. A lefedésnek legalább 20%-nak kell lennie, ha a figyelmeztetést a reklám két vagy kettõnél több nyelven tartalmazza.

14. § (1) E törvény 3-5. §-aiban, a 6. § (2)-(3) bekezdéseiben, valamint a 8-13. §-aiban foglalt rendelkezések megsértéséért a reklámozó, a reklámszolgáltató és a reklám közzétevõje is felelõs. Az e rendelkezések megszegésével okozott kárért a reklámozó, a reklámszolgáltató és a reklám közzétevõje egyetemlegesen felelõs.

(2) E törvény 3. §-a
a) (1) bekezdése alapján bemutatott okirat,
b) (2) bekezdése alapján adott nyilatkozat,
c) (3) bekezdése szerinti adatok
tartalmáért és azok valódiságáért a reklámozó felelõs.

(3) E törvény 6. § (1) bekezdésében és a 7. §-ában foglalt rendelkezések megsértéséért a reklámozó felelõs.

15. § (1) A Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség (a továbbiakban: fõfelügyelõség) - elsõ fokon a megyei (fõvárosi) fogyasztóvédelmi felügyelõségek (a továbbiakban: felügyelõség) - látja el a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó rendelkezések betartásának ellenõrzését; ezen belül lefolytatja az e rendelkezések megsértése miatti eljárásokat.

(2) A Tpvt. rendelkezéseibe is ütközõ reklám esetén a Tpvt.-ben meghatározottak szerint a bíróság, illetve a Gazdasági Versenyhivatal jár el.

(3) Az e törvény szerinti eljárás lefolytatása nem zárja ki, hogy a sérelmet szenvedett fél személyhez fûzõdõ jogainak megsértése esetén igényét közvetlenül a bíróság
elõtt érvényesítse a polgári jog általános szabályai szerint. Ha a polgári jogi felelõsség szabályai szerint kártérítés címén megítélhetõ összeg nem áll arányban a felróható magatartás súlyosságával, a bíróság a jogsértõre közérdekû célra fordítható bírságot is kiszabhat.

16. § (1) A reklámfelügyeleti eljárás kérelemre vagy hivatalból indul.

(2) A reklámfelügyeleti eljárás kérelemre indul, ha a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó rendelkezés megsértése valakinek a jogát vagy jogos érdekét sérti. Ha a sérelmet szenvedett fogyasztó személye nem állapítható meg, illetve, ha az igények érvényesítése a sérelmet szenvedett fogyasztók számára tekintettel nem lenne célravezetõ, az eljárás megindítására a fogyasztók érdekvédelmét ellátó közigazgatási szervek és társadalmi szervezetek is jogosultak.

(3) A reklámfelügyeleti eljárás a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó rendelkezéseket megsértõ reklám közzétételét követõ egy éven túl nem indítható meg. Ha az érdekelt fél személyhez fûzõdõ jogainak megsértésérõl egy éven túl szerzett tudomást, az eljárás megindítására nyitvaálló határidõ megállapítására a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérõl szóló 1959. évi IV. törvény 326. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést kell megfelelõen alkalmazni.

17. § (1) A fõfelügyelõség és a felügyelõség eljárása során az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit az e törvény
18-19. §-aiban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Ha a Gazdasági Versenyhivatal 15. § (2) bekezdése alapján jár el, eljárására a Tpvt. rendelkezéseit kell alkalmazni.

18. § (1) Ha az eljáró szerv az eljárás során megállapítja a reklám jogsértõ voltát
a) elrendelheti a jogsértõ állapot megszüntetését,
b) megtilthatja a jogsértõ magatartás további folytatását.

(2) Az eljáró szerv határozatával bírságot szabhat ki azzal szemben, aki a jogsértést elkövette. A bírság többszörös jogsértés esetén halmozottan is kiszabható.

(3) A bírság összegét az eset összes körülményeire - így különösen a fogyasztók érdekei sérelmének körére, súlyára, a jogsértõ állapot idõtartamára és a jogsértõ magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell meghatározni. A jogerõsen kiszabott és be nem fizetett bírságot adók módjára és azokkal egy sorban kell behajtani.

(4) A mûsorszolgáltatóval szemben kiszabott bírságot a Mûsorszolgáltatási Alapba kell befizetni. Egyébként a bírságot a fõfelügyelõség számlájára kell befizetni.

19. § Az eljáró szerv határozatban ideiglenes intézkedéssel megtilthatja a jogsértõ magatartás további folytatását, illetve elrendelheti a jogsértõ állapot megszüntetését, ha erre - az érdekeltek jogi vagy gazdasági érdekeinek védelme miatt - halaszthatatlanul szükség van.

20. § (1) A felügyelõség elsõ fokú határozata ellen benyújtott fellebbezést a fõfelügyelõség vezetõje bírálja el. A fõfelügyelõség vezetõje elrendelheti a határozat azonnali végrehajtását.

(2) A fõfelügyelõség vezetõje határozatának felülvizsgálata keresettel kérhetõ a bíróságtól. A kereset alapján indult bírósági eljárás során a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A bíróság a fõfelügyelõség vezetõjének határozatát megváltoztathatja.

21. § (1) Ez a törvény 1997. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) A 13. § (1) bekezdésének a dohányáru nikotin- és kátránytartalmát közlõ adatok feltüntetésére vonatkozó rendelkezését 1998. december 31-tõl kell alkalmazni.

22. § (1) A rádió és televízió mûsorszolgáltatásában közzétett reklámra - ha e törvénytõl eltérõ követelményeket állapít meg - a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvényben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A szabadtéri reklámhordozók elhelyezésére vonatkozó szabályokat külön törvény állapítja meg.

23. § E törvény hatálybalépésével egyidejûleg
a)
b)
24. § E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti
a) a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény 3. § (2) bekezdése;
b) a belkereskedelemrõl szóló 1978. évi I. törvény 34. §-a, valamint az azt módosító 1986. évi 18. törvényerejû rendelet 18. §-a;
c) az egészségügyrõl szóló 1972. évi II. törvény 59. § (4) bekezdése;
d) az egyes szabálysértésekrõl szóló 17/1968. (IV. 14.) Korm. rendelet 7/A. §-a, valamint az azt módosító 19/1972. (VI. 5.) MT rendelet 1. §-a és a 15/1988. (III. 25.) MT rendelet 3. §-a;
e) a szeszes ital árusításának korlátozásáról szóló 19/1977. (XII. 20.) BkM rendelet "Szeszes ital árusításával kapcsolatos reklámozási és hirdetési tilalom" szövegû alcíme és a 10. § (2) bekezdése;
f) a belföldi reklám- és hirdetési tevékenységrõl szóló 12/1972. (VI. 5.) BkM rendelet, valamint az azt módosító 10/1986. (X. 11.) BkM rendelet, a 11/1989. (VI. 22.) KeM rendelet, a 6/1992. (I. 28.) IKM rendelet 11. § (2) bekezdésének "a belföldi reklám- és hirdetési tevékenységrõl szóló 12/1972. (VI. 5.) BkM rendelet 8. §-a" szövegrésze, valamint a 14/1993. (IX. 2.) IKM rendelet;
g) az egyéni védõeszközök minõsítõ bizonyítványa kiadásának szabályairól szóló 2/1995. (I. 6.) MüM rendelet 8. §-ának "reklámozni vagy" szövegrésze.
2
5. § Felhatalmazást kap
a) a népjóléti miniszter, hogy a gyógyszerek és a gyógyszernek nem minõsülõ gyógyhatású készítmény reklámozására, a gyógyszerismertetõ tevékenységre és a gyógyszerismertetõk nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat, továbbá a reklámfelügyeleti eljárásban szakhatóságként közremûködõ szervek körét,
b) a földmûvelésügyi miniszter, hogy az állatgyógyászati gyógyszerek reklámozására vonatkozó részletes szabályokat
rendelettel meghatározza.