
Reciklált forradalom 2005. október 01.
Idén a "hibridre" koncentrált a huszonhat éves fennállását ünneplő linzi Ars Electronica fesztivál, amely az avantgarde elektronikus művészet és a digitális underground éves seregszemléjéből az ezredforduló után fősodorbeli társasági és médiaeseménnyé szelídült. A magát a médiaművészet trendbarométereként meghatározó, száztízezer eurós összdíjazású Prix Ars Electronica díjkiosztó gálaestjén hat Arany Nika talált gazdára, számítógépanimáció kategóriában egy lengyel fiatalember és az interneten verbuvált csapata legyőzte a műfaj császárának tartott hollywoodi Pixart.
A szeptember 1-je és 6-a között a felső-ausztriai Linzben megrendezett Ars Electronica fesztivál jelentős tradíciókkal büszkélkedhet: a hőskorban, vagyis a múlt század nyolcvanas és kilencvenes éveiben olyan művészek, tudósok és teoretikusok - például a web atyjaként számon tartott Tim Berners-Lee professzor, továbbá Esther Dyson, Bruce Sterling, Paul Virillio és sokan mások - cseréltek eszmét egymással és a technofil közönséggel, akiket ma már a "digitális forradalom" meghatározó személyiségei között emlegetünk.
A fesztiválból kinőtt állandó intézmények - a "jövőmúzeum" Ars Electronica Center (www.aec.at/en/center) és a hozzá kapcsolódó Futurelab (www.aec.at/en/futurelab) - nemzetközileg is elismert jelentőségű művészeti-tudományos-oktató műhelyekké vált, Linz városa nehézipariból kortárs művészeti központtá pozicionálta át magát, a Prix Ars Electronicát (www.aec.at/en/prix) pedig "a digitális művészet Oscar-díjaként" tartja számon a világ.
Dicső múlt, punnyadt jelen Installált hibridek Jövőmúzeum és az idei díjazottak
Bodoky Tamás
|