Sok hűhó, miért?
A blogok és a társadalmi nyilvánosság
2005. február 01.

A blog szó 2004-ben az év szava lett. Ez nagyjából jelzi a vélemények, élmények viszonylag új kifejezési módjának a terjedési sebességét, valamint a blogok hatásával kapcsolatos felfokozottnak mondható várakozásokat, amit csak lassan hűt le a hidegzuhany.

A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása

A blogok hatásával kapcsolatos várakozásoknak csak egyik vonulata az, hogy adott országokban gyengíthetik a szólásszabadság erős kontrollját. Egy másik - és ezzel részben összefüggő - várakozás, hogy az információs, azaz politikával, hírekkel, elemzésekkel foglalkozó blogokon zajló online viták, beszélgetések feléleszthetik a Jürgen Habermas, német társadalomtudós által ideáltipikusnak tekintett társadalmi nyilvánosságot. A nyilvánosság kialakulásával és annak változásával foglalkozó szociológus szerint ezt a XVIII. századi európai szalonok, kávézók közönsége testesítette meg, majd többek közt a tömegmédia kialakulása és az üzleti és állami szféra összekapcsolódása miatt megszűnt létezni. "A blogoszféra szerintem a XVIII. századi európai kávéházak hálózatára hasonlít" - vélekedett két évvel ezelőtt Glenn Reynolds jogászprofesszor, a népszerű Instapundit.com blog gazdája. Hasonló véleményen volt John Hiler, a WebCrimson nevű szoftver-tanácsadó cég egyik alapítója: a Microcontentnews.com blog szerkesztője úgy látta, hogy a blogoszféra sok tekintetben az értelmiségi diskurzusok első számú fóruma lett, "vitáktól hangos egyfajta nemzetközi kávéház".

A blogok segítségével létrejövő globális kávéházi diskurzussal, társadalmi nyilvánossággal kapcsolatosan mások többé-kevésbé szkeptikusak. A funferal.org nevű, az alternatív médiával foglalkozó blog szerkesztője, Andrew Ó Baoil szerint például a blogok esetében nem érvényesül a Habermas által az ideális társadalmi nyilvánosság kialakulásában elengedhetetlennek tartott, a résztvevők egyenlőségére vonatkozó feltétel. A blogok esetében ugyanis az igaz, hogy bárki hallathatja a hangját, ám az már nem biztos, hogy bárki hangja hallatszani fog. Egy-egy blogon akkor alakul ki ugyanis élénk vita a legfrissebb post - azaz bejegyzés - körül, ha azt sok olvasó látja, sokan szólnak hozzá. Ám nem minden blogger rendelkezik széles olvasótáborral: általában az offline világban több értelmiségi ismerőssel, baráttal rendelkező bloggereknek szélesebb az olvasótáboruk, mint az ilyennel csak kisebb mértékben rendelkezőké, ezáltal az olvasottabb blogok tulajdonosainak nagyobb esélyük van vitákat generálni, és azokban részt venni.

"A sztár bloggerek növekvő száma, és a való világbeli kapcsolati hálózatnak a weblogok világába való beszüremkedése a társadalmi osztályban elfoglalt helyzet megnyilvánulását eredményezte a blogoszférában oly módon, hogy a külső kapcsolatok befolyással bírnak arra, hogy ki mennyire és milyen hatással tud részt venni egy-egy vitában" - írja Ó Baoil a weblogokról és a társadalmi nyilvánosság viszonyáról készült tanulmányában. Hasonlóképp az ideális társadalmi nyilvánosság (újjá)alakulását hátráltatja, hogy egyrészt a blogok jellegéből fakadóan - az újdonságok, új hírek vannak legfelül, a leginkább szembeötlő helyen - nem tud bármilyen téma racionális vitát gerjeszteni a frissítések gyakorisága miatt. Másrészt pedig sokszor maga a vita is általános, felületes, lévén az adott blog olvasói nem minden témában tájékozottak.

"Habár a blogoszféra nem teljesen felel meg az ideális társadalmi nyilvánosság pár fontos kritériumának, mégis úgy gondolom, hogy más, nem profitalapú fórumokhoz hasonlóan megvan benne a lehetőség arra, hogy közérdeklődésre számot tartó témákat emberek megvitathassanak, ezzel néhány esetben megtestesítve az ideális társadalmi nyilvánosságot" - ütött meg optimistább hangot Clancy Ratliff, a Minnesota Egyetem doktorandusz hallgatója, a culturecat.net blog írója. Némileg hasonlóan vélekedik a blogoknak a társadalmi nyilvánosság megteremtésében játszott szerepéről Heller Mária szociológus. "Minden új kommunikációs forma változtathat a nyilvánosság meglévő szerkezetén; a kérdés inkább az, hogy az adott forma mennyire terjed el, és hogyan használják" - vélekedett a médiaszociológiával foglalkozó Heller.

Wild Judit
Médiamix