Decentralizált közbeszéd
Internet és demokrácia
2004. március 01.

A politika színterén (is) nagyon hasznos dolog a világháló - ám arról mintegy tíz éve folyik a vita, hogy pontosan kiknek. Az egyik szélsőség szerint az internet révén valóra válhat a tökéletes demokrácia, a másik szélsőséget képviselők azonban úgy vélik, hogy a világháló erényeit azok tudják kamatoztatni, akik amúgy is a politikai élmezőnyhöz tartoznak.

Ahogy az internet társadalmi hatásáról való gondolkodásnak megvan az optimista-pesszimista-realista íve, úgy a világháló demokrácia-alakítási potenciájáról való elmélkedésnél is megfigyelhető ez az ív. Mark Poster egy 1995-ös cikkében szinte a közvetlen demokrácia megvalósítójaként ír a világhálóról, amely azáltal, hogy decentralizálja a közbeszédet, a politikai diskurzust, megváltoztatja a "régi" elektronikus média által uralt nyilvánosságot. "Az internetnek demokratizáló hatása van, mivel a társalgás nem egyirányú és nem befolyásolják a személyes kommunikációra hatással lévő tényezők, mint például a nem vagy az etnikai hovatartozás. Az internet "varázsa" abban rejlik, hogy felszabadítja a kulturális termékek előállítását, azaz decentralizálja a közbeszédet, filmkészítést, rádió és televízió közvetítést" - írja Poster. Az Irvine-i California Egyetem professzora úgy véli, hogy az interneten formálódó közösségek akaratlanul hozzák létre a demokrácia számára szerinte fontos habermasi nyilvánosságot - amely szimmetrikus viszonyokon alapszik.

Hasonlóan Posterhez, Manuel Castells is a demokrácia megmentőjeként tekint a netre, derül ki egy 1997-es tanulmányából. A Berkeley-i California Egyetem társadalomtudósa akkor úgy látta, hogy három veszély fenyegeti a demokráciát, s ezekre gyógyír lehet a világháló által biztosított nyilvánosság. A három veszélyforrás egyike, hogy Castells szerint a politikai rendszerek az egymás ellen folytatott harcuk miatt elvesztették érvényességüket. A veszély második tényezője, hogy az állampolgárság tartalma megváltozott: az emberek már nem függnek annyira saját államuktól, mint a globalizációt megelőzően. Harmadszorra pedig szerinte a nemzetállam - mint szerveződés - is veszélyben van, hiszen az államok már nem tudják biztosítani mindenki számára a jólétet, s ezért elvesztették legitimációs erejüket. Következésképp az emberek elvesztik hitüket a politikai pártokban, s alternatív megoldások után néznek. A szociológus szerint ez nem azt jelenti, hogy nem vesznek részt a politikában, hanem megváltozik a részvételük jellege: politikai pártok helyett inkább a számukra rokonszenves egyéneket támogatják. A megoldás a demokrácia visszaállítására pedig az, ha kiszélesítik az elektronikus kommunikációban való részvétel lehetőségét és biztosítják az információhoz való szélesebb körű hozzájutást.

Wild Judit
Médiamix