Bejelentkezés
HULLAMVADASZ.HU

HULLÁM
VADÁSZ

média

Info

HULLAMVADASZ.HU
/ftpterulet/jog/torveny/sajtotv.htm

Hullámvadász médiaportál - Hírek a média világából

Online blog és hírek a médiáról. Televízió, rádió, sajtó, a legfrisseb hírek. Online TV nézés, TV és rádió csatornák.

Legújabb twittek

Keresés

 


1986. évi II. törvény

a sajtóról, egységes szerkezetben a végrehajtására kiadott 12/1986. (IV. 22.) MT rendelettel

[A vastag betűs szöveg az 1986. évi II. törvény (a továbbiakban: Tv.), a vékony betűs szöveg a 12/1986. (IV. 22.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) szövege.]
A Magyar Köztársaság Alkotmánya biztosítja a sajtószabadságot. Mindenkinek joga van a sajtó útján közölni nézeteit, alkotásait, amennyiben azok nem sértik a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét.
Az Országgyűlés - ezen alapvető jogosultság maradéktalan érvényesülésének elősegítése érdekében - a következő törvényt alkotja:

A sajtóról szóló 1986. évi II. törvény (a továbbiakban: Tv.) 21. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli:

I. fejezet

Alapvető rendelkezések

A törvény hatálya

Tv. 1. § (1) E törvényt kell alkalmazni a Magyar Köztársaság területén folytatott sajtótevékenységre, valamint a magyar állampolgárok és a magyar szervezetek által külföldön folytatott sajtótevékenységre.
(2) A más államoknak a Magyar Köztársaságban levő vagy oda akkreditált diplomáciai képviselete, konzuli képviselete, valamint diplomáciai képviselet irányításával működő intézmények, továbbá a nemzetközi szervezetek Magyarországon folytatott sajtótevékenységére nemzetközi szerződés vagy viszonosság az irányadó. A viszonosság kérdésében a külügyminiszter nyilatkozatát kell alapul venni.
R. 1. § A Tv. és e rendelet alkalmazásában
a) könyv: a legalább három szerzői ív terjedelmű - időszaki lapnak nem minősülő - irat;
b) sokszorosítógép: minden olyan technikai eszköz (gép, berendezés), amely sajtótermék többszörözésére alkalmas, ide nem értve a jellemzően egyedi példányok elkészítésére szolgáló eszközöket (magnetofon, írógép stb.);
c) sokszorosítás: a sajtóterméknek sokszorosítógéppel történő többszörözése;
d) sokszorosító szerv: a sokszorosítógépet üzembentartó szerv.

A sajtó feladata

Tv. 2. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy tájékoztatást kapjon szűkebb környezetét, hazáját, a világot érintő kérdésekben. A sajtó feladata - a hírközlés más eszközeivel összhangban - a hiteles, pontos és gyors tájékoztatásról való gondoskodás.
(2)
(3) A sajtó segítse elő a társadalmi jelenségek közötti összefüggések megértését.
Tv. 3. § (1) A sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, nem sértheti a közerkölcsöt, valamint nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével.

(2)

Felvilágosítási kötelezettség

Tv. 4. § (1) A hiteles, pontos és gyors tájékoztatást az állami szervek, a társadalmi szervezetek és az egyesületek a saját kezdeményezéseikkel, továbbá a szükséges felvilágosításoknak és adatoknak a sajtó rendelkezésére bocsátásával kötelesek elősegíteni. Meg kell tagadni a felvilágosítást, ha az a 3. § (1) bekezdésében foglalt tilalmakba ütközik, illetőleg ha az állami, szolgálati, üzemi (üzleti) vagy magántitkot sért, és a titoktartási kötelezettség alól az arra jogosult szerv vagy személy nem adott felmentést.
(2) A sajtó részére felvilágosítást adó személy a valóságnak megfelelő felvilágosítást köteles adni.
(3) A felvilágosítást adó személyt a közérdekű bejelentést, illetőleg javaslatot tevő védelmére vonatkozó jogszabályokban meghatározott védelem illeti meg.

R. 2. § Ha a felvilágosítás vagy adat más szerv tevékenységét is érinti, a felvilágosítást adó szerv a felvilágosítást az érintett szervvel egyeztetve adja meg.
Tv. 5. § A sajtó - az érdekeltek hozzájárulása nélkül is - tájékoztatást adhat az állami szervek, a gazdálkodó szervezetek, a társadalmi szervezetek és az egyesületek, valamint ezek bizottságai nyilvános üléséről, továbbá a bíróságok nyilvános tárgyalásairól.

Válaszadási kötelezettség

Tv. 6. §
R. 3. §

 

II. fejezet

A sajtó szervezete és az újságíró

Az időszaki lap alapítója

Tv. 7. § (1) Időszaki lapot természetes személy, jogi személy, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező társasága alapíthat.
(2) Az időszaki lap alapítója:
a) meghatározza a lap célját, jellegét, valamint irányvonalát és azt ellenőrzi,
b) gondoskodik a lap működésének feltételeiről,
c) dönt a szerkesztőség vezetőjének személyéről [18. § (2) bekezdés a) pontja],
d) vagyoni felelősséggel tartozik a lap működéséért.

Az időszaki lap kiadója

Tv. 8. § (1) Időszaki lapot a lap alapítója, továbbá lapkiadói tevékenységre jogosult szervezet adhat ki.
(2) Ha az időszaki lapot kiadói tevékenységre jogosult szervezet adja ki, a kiadáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket - a lap alapítójának megbízása szerint - a kiadó biztosítja.
(3) A kiadó a szerkesztőség vezetője tekintetében - az alkalmazás, a munkaviszony-megszüntetés és a fegyelmi felelősségre vonás kivételével - gyakorolja a munkáltatói jogokat. Jogszabály a munkáltatói jogok gyakorlása tekintetében további kivételt tehet.

A Magyar Rádió és a Magyar Televízió

Tv. 9. §

A Magyar Távirati Iroda

Tv. 10. § A Magyar Távirati Iroda mint országos hír-, sajtó- és fotóügynökség ellátja a belföldi hírszolgálat feladatait, és részt vesz a külföldre irányuló tájékoztatásban.

Az újságíró

Tv. 11. § (1) A sajtónál hivatásszerűen tájékoztatási tevékenységet végző személy (a továbbiakban: újságíró) hivatása gyakorlása során:
a) bármely szervezettől vagy magánszemélytől jogosult felvilágosítást kérni;
b) a felvilágosítást adó személy nevét jogosult - annak kérelmére köteles - titokban tartani; bűncselekményre vonatkozó felvilágosítás esetén a büntető jogszabályok rendelkezései az irányadók;
c) a kapott felvilágosítást, valamint megállapításait kellő körültekintéssel, ellenőrzéssel és a valóságnak megfelelően köteles közzétételre előkészíteni, a tényeket, eseményeket, a maguk teljességében köteles ismertetni;
d) köteles a nyilvános közlésre készített nyilatkozatot a nyilatkozatot adó személynek - kérelmére - bemutatni; azt nem közölheti, ha ehhez a nyilatkozatot adó személy azért nem járul hozzá, mert nyilatkozatát az újságíró megváltoztatta;
e) köteles megtagadni az olyan közlés tartalmi kialakításában való közreműködést, amely ellentétben áll e törvény rendelkezéseivel.
(2) Ha a sajtó a nyilatkozathoz [11. § (1) bekezdés d) pont] vagy a válaszhoz [6. § (2) bekezdés] megjegyzést fűz, köteles az érdekelt erre vonatkozó észrevételét közölni.
(3) Ha a szerkesztő az újságíró által nyilvános közlésre átadott anyag tartalmát lényegesen megváltoztatja, az újságíró hozzájárulása szükséges a neve alatt történő közléshez. A nyilatkozatot adó személynek az (1) bekezdés d) pontjában előírt hozzájárulását ilyen esetben ismételten be kell szerezni.
(4) Az újságírót hivatása gyakorlása során a közérdekű bejelentést, illetőleg javaslatot tevő védelmére vonatkozó jogszabályokban meghatározott védelem illeti meg.

 

III. fejezet

Sajtóigazgatási szabályok

A nyilvántartásba vétel

Tv. 12. § (1) Mindenkinek jogában áll sajtóterméket előállítani és nyilvánosan közölni. Ezt a jogot törvény a feltétlenül szükséges és arányos mértékben - más alapvető alkotmányos jog érvényesülése érdekében - korlátozhatja.
(2) Időszaki lap előállítása és nyilvános közlése bejelentési kötelezettség alá esik. A bejelentés alapján az időszaki lapot nyilvántartásba veszik. A nyilvántartásba vétel előtt az időszaki lap nem terjeszthető.
(3) A fegyveres erők, rendvédelmi szervek, rendészeti szervek felett felügyeletet gyakorló minisztérium (országos hatáskörű szerv) a felsorolt szervek által belső használatra kiadott oktatási, kiképzési vagy nevelési célokat szolgáló sajtótermékre a nyilvántartásba vétel jogát gyakorolja.

R. 4. §
R. 4/A. § (1) Időszaki lap előállítása és nyilvános közlése bejelentési kötelezettség alá esik. A belföldi időszaki lapot a bejelentés alapján a Művelődési és Közoktatási Minisztérium nyilvántartásba veszi.
(2) A nyilvántartásbavételről a Művelődési és Közoktatási Minisztérium a bejelentés benyújtásától számított 15 napon belül határoz.
(3) A nyilvántartásbavételt meg kell tagadni, illetve törölni kell a nyilvántartásból az időszaki lapot a Tv. 14. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben.
R. 5. § A bélyegek, szabványok, térképek előállítására és nyilvános közlésére külön jogszabályok az irányadók.
R. 6. § (1) Időszaki lap esetében a bejelentést a lapalapító, vagy a kiadó terjesztheti elő a 4/A. § szerint hatáskörrel rendelkező szervnél.
(2) Ha kétséges, hogy valamely sajtótermék bejelentési kötelezettség alá esik-e, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium állásfoglalása az irányadó.
R. 7. § Az időszaki lap nyilvántartásbavételének alapjául szolgáló bejelentésben meg kell jelölni:
a) a lap címét, célját;
b) a lap alapítóját és annak címét;
c) a szerkesztőség vezetőjének nevét és címét;
d) a szerkesztőség címét;
e) a kiadó nevét és címét.
R. 8. §
R. 9. § (1) A 7. és a 8. § hatálya alá nem tartozó sajtótermék engedélyezése iránt előterjesztett kérelemben meg kell jelölni:
a) a kiadó nevét és címét;
b) a sajtótermék címét és tárgyát;
c) a szerző (szerkesztő) nevét és címét;
d) a sajtótermék terjedelmét és tervezett példányszámát;
e) az alkalmazni kívánt sokszorosítási eljárás megnevezését és a hordozóanyagot;
f) a sokszorosító szerv nevét és címét, továbbá a sokszorosításért felelős személy nevét;
g) a tervezett árat;
h) a nyilvános közlés körére, módjára vonatkozó adatot. A kérelemhez a kéziratot (műpéldányt) csatolni kell.
(2)-(3)
R. 10. § Az engedélyező a sajtótermék előállításának módját a kérelemtől eltérően is meghatározhatja.
R. 11-12. §
R. 13. § (1) A sokszorosító szerv vezetője sajtótermék sokszorosításának megkezdése előtt köteles meggyőződni arról, hogy a megrendelő bejelentési kötelezettségének eleget tett.
(2) A sajtótermék sokszorosítása akkor kezdhető meg, ha ahhoz időszaki lap esetében a szerkesztőség vezetője, illetőleg megbízottja, egyéb sajtótermék esetében a megrendelő szerv felelős vezetője, illetőleg megbízottja vagy a megrendelő aláírásával hozzájárul (imprimatúra).
(3)
R. 14. § A sokszorosító szerv vezetője köteles a sokszorosított sajtótermékekről nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásban időrendben fel kell tüntetni a sajtótermék megrendelőjének a nevét, továbbá a sajtótermék címét, alakját (formátum, méret), terjedelmét és példányszámát.
R. 15. § A sokszorosító szerv az imprimatúrát [13. § (2) bekezdés] és a kéziratot a sokszorosítás befejezésétől számított hat hónapig megőrzi; három hónap elteltével azonban a sokszorosító szerv a kiadóval történt megegyezés alapján az imprimatúrát (kéziratot) további megőrzés végett a kiadónak adhatja át.
R. 16. § A Tv.-ben és e rendeletben a sokszorosító szervre vonatkozó rendelkezések végrehajtását a sokszorosító szerv helye szerint illetékes városi - községekre is kiterjedően -, fővárosi kerületi jegyző ellenőrzi.
Tv. 13. §
R. 17. §
Tv. 14. § (1) Az engedélyt, illetve a nyilvántartásba vételt meg kell tagadni, ha a sajtótermék tartalma a 3. § (1) bekezdésében foglalt tilalmakba ütközik, külsőleg hivatalos lap (a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 57-60. §-a) látszatát kelti, illetve címével, grafikai megjelenésével, külalakjával vagy egyéb jellemzőjével már bejegyzett laphoz hasonló módon jelenik meg, és ez a fogyasztók megtévesztésére alkalmas.
(2)

R. 18. §
Tv. 15. § (1) A időszaki lapot törölni kell a nyilvántartásból, ha a nyilvántartásba vétel megtagadásának lenne helye.
(2) A bíróság - kérelemre - felülvizsgálja a sajtótermék előállítása és nyilvános közlése iránti kérelmet, illetőleg a nyilvántartásba vételt elutasító, továbbá a nyilvántartásból való törlést elrendelő határozatot.
(3)

R. 19. § (1) A bíróság a nyilvános közlés megtiltásáról polgári nemperes eljárásban, soron kívül határoz. Az eljárás költségmentes.
(2) A sajtótermék vagy a sajtóterméknek nem minősülő irat nyilvános közlését felfüggesztő ügyészi határozatot, valamint a bírósági eljárás során hozott határozatokat kézbesíteni kell a kiadónak, a sokszorosító szervnek, a nyilvános közlést végző szervnek, valamint az időszaki lap esetében a lap, helyi stúdió esetében a stúdió alapítójának és a szerkesztőség (stúdió) vezetőjének, egyéb sajtótermék esetében a szerzőnek (szerkesztőnek) és a bírálónak (lektornak); továbbá annak a személynek is, akinek a jogát vagy törvényes érdekét [Tv. 3. § (1) bekezdés] a sajtótermék tartalma sérti. A bíróság határozatait az ügyésznek is kézbesíteni kell. A felsorolt szervek és személyek, valamint az ügyész az eljárásban félként vesznek részt.
R. 20. § (1) A bíróság az ügyész indítványáról végzéssel határoz.
(2) Ha az ügyész az indítványt visszavonja, a bíróság az eljárást megszünteti.

A szerkesztésre és a kiadásra vonatkozó adatok

Tv. 16. § (1) Ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik, a sajtóterméken fel kell tüntetni a szerkesztésre és a kiadásra vonatkozó legfontosabb adatokat (impresszum).
(2) A jogszabályban meghatározott sajtótermékből tudományos és igazgatási célokra ingyenes kötelespéldányt kell a jogszabályban megjelölt szervek rendelkezésére bocsátani. A kötelespéldány az arra jogosult szerv tulajdonában marad.
(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a köteles- és tiszteletpéldányok rendelkezésre bocsátását rendeletben szabályozza.
R. 21. § (1) Az impresszumban a következő adatokat kell feltüntetni:
a) a kiadó és a kiadásért felelős személy nevét;
b) a sokszorosító szerv megnevezését, továbbá a sokszorosításért felelős személy nevét;
c) a sokszorosítás helyét, idejét és a megrendelés sorszámát;
d) a szerkesztésért felelős személy nevét.
(2) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt, a megrendelő által kívánt egyéb adatok csak az impresszum után, attól elkülönítve tüntethetők fel.
(3) A Nemzetközi Szabványos Azonosító Könyvszámozás (ISBN, illetőleg sorozatok esetében ISSN) jelzését, az egyéb nemzetközi jelzéseket és a sajtótermék árát a külön jogszabályok szerint kell megállapítani és feltüntetni.
R. 22. § Jogszabály rövidített impresszum feltüntetését - egyes sajtótermékeken az impresszum mellőzését - is előírhatja.
R. 23. § A rádió és a televízió műsorában a szerkesztésért felelős személy nevét kell feltüntetni.
R. 24. § A sajtótermék kéziratát (műpéldányát) - az időszaki lap kivételével - a szerző köteles aláírni.
R. 25. § Időszaki lapnál a szerkesztőség vezetője, egyéb sajtóterméknél a kiadó (megrendelő) köteles gondoskodni arról, hogy a sajtótermék szerzője legalább a nyilvános közléstől számított hat hónapig kétséget kizáróan megállapítható legyen.
R. 26. § (1)
(2) Ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik, a tudományos célú kötelespéldányokat - a kiadó (megrendelő) terhére - a sokszorosító szerv, az igazgatási célú kötelespéldányokat pedig a kiadó szolgáltatja.
(3) Tiszteletpéldány adható a sajtótermék szerzőjének, azoknak a személyeknek, akik a mű eszmei tartalmának kialakításában közreműködtek, a kiadó felügyeletét ellátó szervnek, valamint a kiadó és a felügyeletét ellátó szerv dolgozói közül azoknak, akik részére a tiszteletpéldány juttatása munkakörükre tekintettel indokolt, továbbá sajtó és propaganda célokra. A tiszteletpéldányokat a kiadó (megrendelő) szolgáltatja, és azok az arra jogosult szerv (személy) tulajdonává válnak.

A nyilvános közlés tilalma

Tv. 17. § (1) Nem szabad nyilvánosan közölni azt a sajtóterméket,
a) amelynek elkobzását a bíróság vagy a szabálysértési hatóság elrendelte,
b) amelyet a büntető ügyben eljáró vagy a szabálysértési hatóság lefoglalt addig, amíg a lefoglalást meg nem szüntetik,
c) amelynek nyilvános közlését az ügyész felfüggesztette vagy a bíróság megtiltotta [15. § (3) bekezdés],
d) amelyről a szerkesztésre és a kiadásra vonatkozó legfontosabb adatok (16. §) hiányoznak.
(2)

 

IV. fejezet

Vegyes és záró rendelkezések

A felelős személyek

Tv. 18. § (1) A sajtótermék előállítása és nyilvános közlése tárgyában kiadott engedélyben foglaltak, továbbá - az engedélyezés alá nem eső sajtótermék esetében is - az e törvény rendelkezéseinek megtartásáért a sokszorosító, a kiadó és a nyilvános közlést végző, illetőleg az ilyen szerv vezetője, valamint a szerkesztő az őt terhelő kötelezettségek tekintetében tartozik felelősséggel.
(2) A sajtó feladatainak a teljesítéséért
a) az időszaki lapnál a szerkesztőség vezetője,
b) a sajtó más szervénél a szerv vezetője, illetőleg - vele együtt - az általa az egyes szervezeti egységek irányításával megbízott személy (főosztályvezető, önálló főszerkesztő, szerkesztőségvezető stb.) a felelős.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak nem érintik a sajtónak felvilágosítást adó személy, valamint az újságíró (11. §) és más szerző felelősségét.
Tv. 19. § (1) Aki e törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletekben foglalt rendelkezéseket megszegi, a külön jogszabályban meghatározott büntetőjogi, szabálysértési, polgári jogi, fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik.
(2) A 4. § (1) bekezdésében, a 6. §-ban és a 11. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettség teljesítését - a jogosult kérelmére - a bíróság is elrendelheti. A sajtó szervének perbeli jogképességére a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 343. § (3) bekezdését alkalmazni kell.
(3) Ha a sajtóban közölt tájékoztatás a személyhez fűződő jogot vagy a hiteles tájékoztatás követelményét sérti, külön jogszabály szerint helyreigazításnak is helye van.
(4)-(6)
(7) Ha a Magyar Távirati Irodát a bíróság jogerős határozattal helyreigazításra kötelezi, a sajtónak az eredeti közleményt átvevő más szervei is kötelesek a helyreigazítást közölni.
(8) A sajtó a tájékoztatás anyagát a nyilvános közléstől számított harminc napig - ha helyreigazítást kértek, az eljárás befejezéséig - köteles megőrizni.

Értelmező rendelkezések

Tv. 20. § E törvény alkalmazásában:
a) sajtó: az időszaki lap, a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény szerinti műsorszolgáltató és a hírügynökség;
b) sajtótermék: az időszaki lap egyes lapszámai, a rádió- és a televízióműsor, a könyv, a röplap és az egyéb szöveges kiadvány - ide nem értve a bankjegyet és az értékpapírt -, a zeneművet, grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, a térkép, a nyilvános közlésre szánt műsoros filmszalag, videokazetta, videolemez, hangszalag és hanglemez, továbbá bármely más téjékoztatást vagy műsort tartalmazó, nyilvános közlésre szánt technikai eszköz;
c) sajtótevékenység: a sajtótermék előállításával, kiadásával és nyilvános közlésével kapcsolatos tevékenység;
d) nyilvános közlés: a sajtótermék árusítása, szétküldése, kézbesítése, üzletszerű kölcsönzése, ingyenes szétosztása, bemutatása nyilvánosság előtt, sugárzása vagy vezetékes továbbítása;
e) tájékoztatás: tényeknek, eseményeknek, hivatalos közleményeknek, beszédeknek, valamint az ezekre vonatkozó véleményeknek, elemzéseknek és értékeléseknek sajtótermék útján történő nyilvános közlése;
f) időszaki lap: az a napilap, folyóirat és egyéb lap, valamint ezek melléklete, amely egy naptári évben legalább egyszer megjelenik, azonos címmel és tárgykörrel kerül kiadásra, évfolyamszámmal, sorszámmal, keltezéssel van ellátva, és akár eredeti szerzői alkotásként, akár átvett fordításként az újságírói, az írói vagy a tudományos műfaj körébe tartozó írásművet (hírt, tudósítást, cikket, riportot, tanulmányt, verset, elbeszélést stb.), fényképet, grafikát, karikatúrát vagy rejtvényt közöl.

Hatálybalépés

Tv. 21. § (1) Ez a törvény 1986. szeptember hó 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) Az 1986. szeptember hó 1. napját megelőzően kiadott engedélyek érvényességét a törvény nem érinti.
(3) E törvény végrehajtásáról - az a)-c) pontban foglaltak kivételével - a Kormány gondoskodik. Felhatalmazást kap
a) az igazságügyminiszter, hogy a bírósági ügyről, valamint - a belügyminiszterrel együttesen és a legfőbb ügyésszel egyetértésben - a büntetőeljárás nyomozási szakaszáról szóló tájékoztatás részletes szabályait - amelynek során e törvény 4. §-a (1) bekezdésének, 5. §-ának és 6. §-a (1) bekezdésének a rendelkezéseitől eltérhet;
b) a művelődési és közoktatási miniszter, hogy - az időszaki lap, valamint a helyi stúdió alapításának kivételével - a sajtótermékek engedélyezésére vonatkozó részletes szabályokat; - a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkárával egyetértésben - az impresszum feltüntetésére vonatkozó részletes szabályokat;
c) a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára, hogy az időszaki lap szerkesztősége vezetőjének, a helyi stúdió működéséért és a szolgáltatott műsorért felelős személyeknek, valamint az újságíróknak az alkalmazási feltételeit, továbbá az időszaki lap, valamint a helyi stúdió alapításának a részletes szabályait megállapítsa.
R. 27. §
Tv. 22. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a sajtóval kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 26/1959. (V. 1.) Korm. rendelet, az időszaki lapok engedélyezéséről és terjesztéséről szóló 34/1975. (XII. 10.) MT rendelet, a nyilvánosságra hozott javaslatok és bírálatok megválaszolásáról szóló 1014/1963. (VI. 30.) MT határozat.
(2) Ahol büntető vagy szabálysértési jogszabály terjesztést említ, ezen a továbbiakban nyilvános közlést, ahol szabálysértési jogszabály a sajtótermék felelős szerkesztőjét említi, ezen a továbbiakban a szerkesztőség vezetőjét kell érteni.
(3) A 15. § (1) bekezdésében és a 19. § (2) bekezdésében meghatározott perek, valamint a nyilvános közlés megtiltása iránti bírósági eljárás a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá tartoznak.
Tv. 23. § (1)
(2)
(3)
(4)



Warning: Unknown: open(/var/lib/php5/sess_r6d0ecblb67l9bvbceee3lmql7, O_RDWR) failed: No space left on device (28) in Unknown on line 0

Warning: Unknown: Failed to write session data (files). Please verify that the current setting of session.save_path is correct (/var/lib/php5) in Unknown on line 0