Szerelem Luxus Kivitelben Káma-Szútra szobában
-14%
Romantikus pillanatok Budapesten privát fürdőzéssel...
-34%
médiatörvény
Bejelentkezés
HULLAMVADASZ.HU

HULLÁM
VADÁSZ

(1) A Magyar Rádió a pályázat után a törvényben meghatározott feladatainak ellátásához három országos mûsort szolgáltat, amelyek közül egy az 526,5-1606,5 kHz frekvenciasávban, kettõ pedig a 87,5-108,0 MHz frekvenciasávban sugározható.

(2) Az országos és körzeti rádió mûsorszolgáltatási lehetõségeket a Testületnek úgy kell kialakítania, hogy a Magyar Rádió és más mûsorszolgáltatók azonos eséllyel juthassanak mûsorsugárzási lehetõséghez a sugárzási normák figyelembevételével.

(3) A Magyar Televízió a pályázat után egy országos földfelszíni terjesztésû - amelynek frekvenciahasználati feltételei megegyeznek a törvény hatálybalépése elõtt az MTV1 mûsorként megjelölt mûsorszolgáltatás feltételeivel - és egy másik országos terjesztésû mûsort szolgáltat.

(4) A (3) bekezdésben másodikként meghatározott mûsorszolgáltatás mûszaki, gazdasági és jogi feltételeinek vizsgálata után a megvalósítás módjáról a Testület dönt, a kuratórium véleményének figyelembevételével úgy, hogy a mûsorszolgáltatást a törvény hatálybalépését követõ tizenegy hónapon belül meg kell kezdeni, és az MTV2 egy hónapon át a jelenlegi és az új terjesztési lehetõséget egyaránt használja. Az átállás során a Magyar Televízió mindvégig két programot szolgáltat.

(5) A Duna Televízió egy mûholdas rendszerrel közszolgálati mûsort szolgáltat.

133. § (1) A közszolgálati mûsorszolgáltatók e törvény szerinti jogosultsága rádió mûsorszolgáltatásnál hét év, televízió mûsorszolgáltatásnál tíz év idõtartamra szól. Az érvényességi idõ lejártakor a jogosultság ugyanennyi idõre többször, változtatás nélkül meghosszabbítható, ha az adott mûsorszórási lehetõségekre vonatkozó nemzetközi korlátozások, a Frekvenciasávok Nemzeti Felosztási Táblázatának elõírásai vagy az ellátottsági kötelezettségek nem változtak meg. A meg nem hosszabbítható jogosultság helyett a közszolgálati mûsorszolgáltató ellátási kötelezettségének teljesítéséhez megfelelõ más mûsorsugárzási lehetõségre vonatkozó jogosultságot kell biztosítani.

(2) Az országos földi terjesztésû televízió és rádió mûsorszolgáltatási jogosultságok tekintetében a jogosultság megszûnését követõen a Testület - a kuratóriumok véleményének figyelembevételével - felülvizsgálja az országos mûsorszolgáltatások rendszerét, és dönt arról, hogy a közszolgálati mûsorszolgáltatók számára fenntartja-e addigi jogosultságaikat vagy megváltoztatja azokat.

(3) A közszolgálati mûsorszolgáltatók mûsorszolgáltatási kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges - frekvencia és sugárzási jellemzõkkel meghatározott - mûsorszórási lehetõségeket elõzetes egyeztetés után a Testület a döntéseinek meghozatalára irányadó szavazási és nyilvánossági szabályok alkalmazásával állapítja meg.

(4) A Testület a (2) és (3) bekezdésben említett elõzetes egyeztetést a Hírközlési Fõfelügyelet, a közszolgálati mûsorszolgáltató, valamint a mûsorok szórását végzõ távközlési szolgáltató képviselõivel folytatja le.

(5) A (2) és (3) bekezdés nem vonatkozik a közszolgálati mûsorszolgáltató külföldre irányuló rádió mûsorszolgáltatásainak mûsorszórási lehetõségeire. Ilyen mûsorszolgáltatás céljára a Hírközlési Fõfelügyelet a frekvenciahasználatra vonatkozó jogosultságot a nemzetközi eljárás keretei között biztosítja.

134. § (1) A közszolgálati mûsorszolgáltató a törvény alapján õt megilletõ mûsorszórással megvalósuló lehetõségen túl további mûsorszórási lehetõségre a VI. fejezetben foglaltak szerinti eljárásban 2000. január 1-je elõtt csak akkor pályázhat, ha a 23. § (4) bekezdésének c) pontjában foglalt feladatát másként nem képes teljesíteni.

(2) A közszolgálati mûsorszolgáltatóra a 122. § (1)-(3) és (5) bekezdésében foglaltak nem vonatkoznak, a 123. § (1) bekezdés szerinti korlátozás pedig akkor irányadó, ha a közszolgálati mûsorszolgáltató pályázati úton is szerez mûsorszolgáltatási jogosultságot.

(3) A közszolgálati mûsorszolgáltató helyi, körzeti mûsorszolgáltatást is nyújthat.
 


X. FEJEZET
EGYÉB RENDELKEZÉSEK

1. Cím
Bírság

135. § Jogosulatlanul végzett mûsorszolgáltatás, illetve bejelentés nélkül vagy attól eltérõ módon végzett mûsorelosztás esetén a felelõssel szemben a Testület a jogosulatlanul elért bevétel kétszeresének megfelelõ, vagy ha ez nem állapítható meg, tízezer forinttól egymillió forintig terjedõ bírságot szabhat ki, melyet az Alapba kell befizetni.

2. Cím
Az államigazgatási eljárás szabályainak alkalmazása

136. § (1) A VI. fejezet 12. címe, a VII. fejezet, valamint a 135. § alkalmazásában a Testület közigazgatási ügyben eljáró szerv, eljárására az e §-ban foglalt eltérésekkel az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt kell alkalmazni.

(2) A Testület határozata ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye.

(3) A Testület határozatának felülvizsgálatát a bíróságtól lehet kérni. A bíróság a Pp. XX. fejezetének szabályai szerint jár el. A bíróság a Testület határozatát megváltoztathatja.

3. Cím
Rendkívüli helyzetek

137. § Rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet, külsõ fegyveres csoportoknak Magyarország területére történõ váratlan betörése, továbbá az ország területének a Magyar Honvédség légvédelmi és repülõ erõivel való oltalmazása esetén az Országgyûlés, a Honvédelmi Tanács, a köztársasági elnök és a Kormány, illetõleg az Alkotmány 19/D. és 19/E. §-án, valamint 35. §-a (3) bekezdésén alapuló törvényben meghatározott személyek és szervek - a helyzetnek megfelelõ szükséges mértékben - kötelezhetik a mûsorszolgáltatót a fennálló állapottal, helyzettel kapcsolatos közérdekû közleményeknek az általuk meghatározott formában és idõben történõ ingyenes közzétételére, illetõleg közzétételt megtilthatnak. A közzétételkor a forrást egyértelmûen meg kell nevezni.

4. Cím
Országgyûlési közvetítés

138. § (1) Az Országgyûlés ülései egészének, a kinevezésekkel és jelölésekkel kapcsolatos nyilvános országgyûlési bizottsági meghallgatásoknak, valamint szükség szerint az országgyûlési bizottságok üléseinek közvetítésére e törvény hatálybalépésétõl számított egy éven belül zártláncú televíziós rendszert kell létesíteni.

(2) A zártláncú rendszerbõl kimenõ jelet valamennyi mûsorszolgáltató számára hozzáférhetõvé kell tenni. A rendszerhez való csatlakozás költségei a mûsorszolgáltatót terhelik.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak nem érintik bármely mûsorszolgáltatónak azt a jogát, hogy az Országgyûlés épületének kijelölt helyérõl vonalon mûsort közvetítsen vagy rögzítsen.

(4) A kimenõ jelrõl egy-egy rögzített, bárki számára hozzáférhetõ példányt az Országgyûlési Könyvtárban és az Országos Széchényi Könyvtárban kell elhelyezni. Az Országgyûlési Könyvtár biztosítja a rögzített anyag megtekinthetõségét és költségtérítés ellenében arról bárki által szabadon felhasználható másolatot készít. Egy-egy példányt a Magyar Televízió, illetve a Magyar Rádió (hanganyag) archívumában is el kell helyezni.

(5) Az országgyûlési tevékenység közvetítésének pártatlanságát biztosító közvetítési rendet az Országgyûlés Házszabályának mellékleteként a törvény hatálybalépésétõl számított egy éven belül kell meghatározni.

(6) Az az országos mûsorszolgáltató, amely kizárólag az Országgyûlés tevékenységének folyamatos és teljes bemutatásával, illetve ehhez kapcsolódó elemzésekkel foglalkozik, e törvény szerinti közmûsor-szolgáltatónak minõsül.

(7) A közszolgálati mûsorszolgáltatók elnökei a 71. § a) pontjában foglalt jogkörükben gondoskodnak az országgyûlési ülések folyamatos közvetítésének rendjérõl.

(8) A közszolgálati mûsorszolgáltatók részvénytársasággá történõ átalakulásáig az országgyûlési közvetítések a törvény hatálybalépésekor meglévõ rendje nem változik.
 


XI. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. Cím
Hatálybalépés

139. § (1) E törvény 142. §-a a kihirdetésekor, egyéb rendelkezései - a (2)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követõ hónap 1. napján lépnek hatályba.

(2) A 75. § (1) bekezdése, a 79-84. §-ok és a 162. § 1997. január 1-jén lépnek hatályba.

(3) A 161. § p) pontja a Magyar Rádió és a Magyar Televízió részvénytársaságok megalapításakor lép hatályba.
 

2. Cím
A Testület, illetve a közalapítványok létrehozása

140. § (1) E törvény kihirdetésétõl számított negyvenöt napon belül
a) meg kell választani a Testület tagjait,
b) meg kell választani a kuratóriumok elnökségének tagjait.

(2) Az 57. § (2) bekezdése szerinti felhívást elsõ alkalommal e törvény hatálybalépésétõl számított hatvan napon belül kell közzétenni. A jelentkezés határideje a közzétételtõl számított húsz nap. A nyilvántartásba vétellel kapcsolatos adminisztratív és ellenõrzõ feladatok ellátásáról - a Testület hivatali szerveinek megalakulásáig - a Kormány gondoskodik. Az 57. § (5) bekezdése szerint írt sorsolást elsõ alkalommal a nyilvántartásba vételre jelentkezés határidejének lejártától számított húsz napon belül kell megtartani.

(3) A kuratóriumok elnökségei a közszolgálati mûsorszolgáltatók elnöki tisztségeinek betöltésére nyilvános pályázati felhívást tesznek közzé a megválasztásukat követõ harminc napon belül. A pályázat benyújtásának határideje harminc nap, a pályázatokat harminc napon belül kell elbírálni.

(4) A kuratóriumok elnökségei megválasztásakor az Országgyûlés elfogadja a közalapítványok alapító okiratát, amelyek a bírósági nyilvántartásba bejegyzéssel jönnek létre. A bejegyzési eljárásban az Országgyûlést a fõtitkára képviseli.

(5) A Hungária Televízió Közalapítvány jelenlegi kuratóriumának megbízatása az új kuratórium elnökségének megválasztásával megszûnik. A delegált tagokkal kiegészült új kuratórium létrejöttétõl számított hatvan napon belül e törvénynek megfelelõen módosítja a Duna Televízió Rt. alapító okiratát.

(6) A Testület, illetve a kuratóriumok elnöksége, majd delegált tagjai névsorát a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.

3. Cím
A Magyar Rádió Részvénytársaság és a Magyar Televízió Részvénytársaság megalapítása

141. § (1) A Kormány a törvény hatálybalépésétõl számított hat hónapon belül leltár alapján vagyonértékelést készít a Magyar Rádió, illetve a Magyar Televízió vagyonáról. Ezeket a vagyonokat azon a napon adja a Magyar Rádió Közalapítvány, illetve a Magyar Televízió Közalapítvány tulajdonába, amely napi hatállyal a közalapítványok a részvénytársaságokat megalapítják. A részvénytársaságok az alapító okiratban meghatározott idõpontra visszamenõleges hatállyal, a cégjegyzékbe való bejegyzéssel jönnek létre.

(2) A Magyar Rádió Részvénytársaság a Magyar Rádió költségvetési szerv, a Magyar Televízió Részvénytársaság a Magyar Televízió költségvetési szerv általános jogutóda. Erre tekintettel megalapításuk során a Gt. 251. §-ának (2) bekezdését nem kell figyelembe venni.

(3) A közalapítványok e törvény szerinti tulajdonszerzése, illetve társaságalapítása minden adó-, illetékfizetési kötelezettség alól mentes.

(4) A Magyar Rádió és a Magyar Televízió bankszámláit a jogfolytonosság alapján tovább kell vezetni, az ingatlan-nyilvántartásban az érintett állami tulajdonú ingatlanok tulajdonjogát - a közalapítványok közbensõ tulajdonszerzésének feltüntetése mellett - hivatalból az érintett részvénytársaság nevére kell jegyezni.

(5) A közszolgálati mûsorszolgáltatók mentesek a társasági adó alól és személyes illetékmentességet élveznek.

(6) A Magyar Rádió és a Magyar Televízió, mint költségvetési szervek az (1) bekezdés szerinti napon megszûnnek.

(7) A (2) bekezdésben foglaltakra is tekintettel a Kormány kezdeményezze az 1996. évi költségvetési törvény módosítását annak érdekében, hogy a Magyar Rádió és a Magyar Televízió 1996. évi folyamatos költségvetési támogatásának folyósításában a részvénytársasággá alakulás miatt fennakadás ne történjen. Ennek során a Duna Televízió támogatását növelni kell, amelynek forrása a televíziókészülékek elõfizetési díjbevételének újrafelosztása lehet. A költségvetést módosító törvényjavaslatban - az elõfizetési díjbevétel terhére - gondoskodni kell a Testület, illetve a közalapítványok kuratóriumai mûködéséhez szükséges fedezetrõl is.

(8) Az Országgyûlés költségvetési ügyekben illetékes bizottsága jelenlévõ tagjai négyötöde javasolhatja parlamenti biztos kinevezését a Magyar Rádióhoz vagy a Magyar Televízióhoz az átalakulás idõtartamára. A parlamenti biztos feladata a törvény 142. §-ában foglalt, a Magyar Rádió, illetve a Magyar Televízió elnöke (alelnöke) által tett jognyilatkozatok ellenjegyzése. Ellenjegyzés nélkül a jognyilatkozat érvénytelen.

(9) A (8) bekezdés szerinti parlamenti biztos hiányában a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának, illetve a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának elnöksége a megalakulásától kezdõdõen gyakorolja a törvény 66. § (2) bekezdés c), illetve da)-dc) pontjai szerinti hatáskörét, ennek megfelelõen a Magyar Rádió illetve a Magyar Televízió elnökei a törvény 71. § g) és h) pontjai szerinti kötelezettségek szerint járnak el.

142. § A Magyar Rádió és a Magyar Televízió hivatalban lévõ elnökeinek és alelnökeinek, valamint a Duna Televízió Részvénytársaság igazgatósági tagjainak, fõigazgatójának megbízatása az e törvény szerint választott elnökök hivatalba lépésével megszûnik. A hivatalban lévõ elnökök (a Duna Televízió Részvénytársaság igazgatósága, fõigazgatója) a törvény kihirdetését követõen a mûködõképesség fenntartásához szükséges intézkedések megtételére jogosultak. Nem jogosultak ingatlan elidegenítésére, az egy évet meghaladó tartamú, vagy az intézmény éves pénzügyi terve kiadási fõösszege öt százalékát meghaladó értékû, vagy a reklámjogok kizárólagos hasznosítását átengedõ szerzõdés megkötésére, a rendszeresen folytatott, rendeltetésszerû gazdálkodási tevékenység körébe tartozóak kivételével. Nem jogosultak továbbá az 1991. évi IV. törvény 22-23. §-aiban meghatározott mértékû létszámleépítésre, valamint a hatályos szervezeti és mûködési szabályzat - saját hatáskörben történõ - módosítására.

143. § (1) A Magyar Rádió és a Magyar Televízió alkalmazottainak közalkalmazotti jogviszonya a Magyar Rádió Rt. és a Magyar Televízió Rt. megalapításával egyidejûleg munkaviszonnyá alakul át. Az alkalmazottaknak a Magyar Rádiónál és a Magyar Televíziónál közalkalmazotti jogviszonyban töltött idejét úgy kell tekinteni, mintha azt a részvénytársaságnál töltötték volna el. A jogviszonyok átalakulását megelõzõen adott magasabb vezetõi és vezetõi megbízásokat - a jogviszonyok átalakulásával egyidejûleg - a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 23. §-ának (5) bekezdése alapján visszavontnak kell tekinteni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérõen a felmondási idõ és a végkielégítés tekintetében a Magyar Rádió Rt.-nél és a Magyar Televízió Rt.-nél eltöltött munkaviszony idõtartamát a közalkalmazotti jogviszonynak munkaviszonnyá történõ átalakulásának napjától kell számítani. A felmondási idõ és a végkielégítés mértékéhez a megelõzõ közalkalmazotti jogviszony idõtartama alapján, a Kjt.-nek a jogviszony átalakulásának idõpontjában irányadó szabályai szerint számított felmentési idõ és végkielégítés mértékét hozzá kell számítani.

(3) A közalkalmazotti jogviszonyból származó és a jogviszony (1) bekezdés szerinti átalakulását megelõzõen keletkezett igényre a Kjt.-nek az igény keletkezésekor hatályos rendelkezései, az igény érvényesítésének rendjére a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezései az irányadók. A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésével összefüggõ nyilatkozatot (intézkedést) vagy megállapodást a Kjt.-nek a nyilatkozat megtételekor, illetve a megállapodás megkötésekor hatályos rendelkezései alapján kell elbírálni.

(4) A Magyar Rádió és a Magyar Televízió alkalmazottai közalkalmazotti jogviszonyának munkaviszonnyá történõ átalakulásával összefüggésben a Kjt. 25/A. §-ának rendelkezései nem alkalmazandók.

(5) A folyamatban lévõ fegyelmi eljárást, illetve a munkáltató fegyelmi határozatával összefüggõ munkaügyi pert - a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - meg kell szüntetni.

(6) Ha a munkaügyi per fegyelmi elbocsátás tekintetében folyik, a kereset elbírálásánál a rendkívüli felmondás szabályait kell megfelelõen alkalmazni.

(7) A határozott idõre szóló fegyelmi büntetés végrehajtását meg kell szüntetni.

(8) A Magyar Rádió Közalkalmazotti Tanácsa és a Magyar Televízió Közalkalmazotti Tanácsa üzemi tanácsként mûködik tovább.

144. § (1) A Magyar Rádió által a törvény hatálybalépésekor végzett mûsorszolgáltatás e törvény II. fejezetében foglalt általános feltételek szerint mindaddig folytatható, amíg a mûsorszolgáltatáshoz a törvény hatálybalépéséig használt frekvenciára a törvényben meghatározott pályázati eljárásban mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzõ a mûsor szórását meg nem kezdi.

(2) A Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Duna Televízió tekintetében a reklámidõ korlátozására vonatkozó szabályok 1997. szeptember 1-jéig, a mûsorszámok támogatására vonatkozó szabályok 1996. december 31-ig nem alkalmazhatók.

(3) A 84. § (2) bekezdése 1997. január 1-jétõl 1997. december 31-ig a következõk szerint alkalmazandó:
A beszedési költségek levonása után valamennyi jogcímen az Alapba befolyt üzemben tartási díj negyven százaléka a Magyar Televízió Részvénytársaságot, huszonnyolc százaléka a Magyar Rádió Részvénytársaságot, huszonnégy százaléka a Duna Televízió Részvénytársaságot illeti - a tulajdonos közalapítványon keresztül történõ folyósítással -, egy százaléka a Testület, egy százaléka - egymást közt egyenlõ arányban - a Magyar Rádió Közalapítvány, a Magyar Televízió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány mûködési költségeinek fedezetére, hat százaléka a közszolgálati mûsorok támogatására kiírandó pályázatok céljaira szolgál.

(4) A Magyar Rádió és a Magyar Televízió hatályos Szervezeti és Mûködési Szabályzatát, az e törvény szerint elfogadott szervezeti és mûködési szabályzat, illetve közszolgálati mûsorszolgáltatási szabályzat hatálybalépéséig kell alkalmazni.

145. § A Magyar Rádió mûsorainak terjesztéséhez e törvény hatálybalépésekor használt három 66,0-73,0 MHz frekvenciasáv közül kettõ a törvény hatálybalépésétõl számított legfeljebb három évig használható, a harmadik 66,0-73,0 frekvenciasáv tíz évig használható. E határidõn belül a Testület a Magyar Rádiótól két 66,0-73,0 MHz frekvenciasáv használatára vonatkozó jogosultságot elvonhat, ha a 87,5-108,0 MHz frekvenciasávban két mûsorszolgáltatás megvalósul.

4. Cím
Vegyes rendelkezések

146. § (1) A törvény hatálybalépése elõtt kiadott, dátumszerûen meghatározott ideig szóló stúdióengedélyek jogosultjai 1996. március 31-ig jelenthetik be a Testületnél engedélyük mûsorszolgáltatási szerzõdéssé való átalakítására vonatkozó igényüket. E jogvesztõ határidõ elmulasztásával az engedély érvényét veszti. A Testület nem köthet szerzõdést az igénylõvel, ha a stúdió nem, vagy nem a stúdióengedélyben foglaltak szerint végez mûsorszolgáltatást. A Testület errõl szóló határozatával a stúdióengedély érvényét veszti.

(2) Az igénylõvel a Testület megköti az eredeti engedélyben foglalt stúdióengedély idõtartamáig és az abban foglalt vételkörzetre a szerzõdést - a mûsorszolgáltatási díj megállapításával -, ha a kérelmezõ a stúdióengedélyben foglaltak szerint mûködik.

(3) A stúdióengedély érvényének elvesztése folytán felszabaduló frekvenciára (adásidõre) a Testület pályázatot ír ki, kivéve, ha a 100. § (3) bekezdése alapján ahhoz a mûsorszolgáltató nem járul hozzá.

(4) A törvény hatálybalépése elõtt határozatlan idõre, illetve az ebben a törvényben meghatározott határidõre utalással kiadott stúdióengedélyek alapján használt frekvenciák e törvény szerinti hasznosítására pályázatot kell kiírni. Az ebben a törvényben meghatározott határidõre utalással kiadott stúdióengedélyek alapján használt frekvenciákra a Testület kilenc hónapon belül, a határozatlan idõre kiadott stúdióengedélyek alapján használt frekvenciákra egy évet követõen, de legfeljebb másfél éven belül kell a pályázatot kiírni. E határidõket a törvény hatálybalépésétõl kell számítani. A stúdióengedélyek legkésõbb a pályázat alapján megkötött mûsorszolgáltatási szerzõdés alapján kezdõdõ mûsorszolgáltatás megkezdésének idõpontjában hatályukat vesztik.

(5) A (3)-(4) bekezdésben jelzett pályázatoknál az értékelés során kiemelt szempontként kell értékelni az azonos frekvencián korábban stúdióengedély alapján mûsorszolgáltatásra jogosult korábbi mûködését.

(6) A törvény 85-88. §-ai, 108. §-a és a VIII. fejezetében foglaltaknak meg nem felelõ, e törvény hatálybalépésekor mûködõ vállalkozásokkal a Testület azzal a feltétellel köthet szerzõdést, hogy azok 1996. december 31-ig kötelesek tevékenységüket módosítani, vagy vállalkozásukat átalakítani.

147. § (1) E törvény hatálybalépését megelõzõen már nyújtott értéknövelõ szolgáltatást végzõ távközlési szolgáltató tevékenységét a 20. és a 21. §-okban foglalt rendelkezések nem érintik.

(2) Hálózatos televízió mûsorszolgáltatás 1997. január 1. elõtt nem kezdhetõ el, az ötven kilométer átmérõjû vételkörzetnél nem nagyobb hálózatos mûsorszolgáltatást kivéve.

(3) A (2) bekezdésben foglalt korlátozás nem alkalmazható olyan folyamatosan mûködõ mûsorszolgáltató esetében, amelyik mûsorszolgáltatása e törvény szerint hálózatos mûsorszolgáltatásnak számít és mûködését
a) a törvény hatálybalépése elõtt egy évvel megkezdte, és
b) legfeljebb napi négy óra mûsoridõben mûködik hálózatos mûsorszolgáltatásként.
Az így jogosultságot szerzett mûsorszolgáltató vételkörzete 1997. január 1-je elõtt nem lehet nagyobb, mint a törvény hatálybalépése elõtt három hónappal.

148. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az üzemben tartási díj beszedésének rendszerét, a beszedésre jogosult szervezet kiválasztásának részletes szabályait - ideértve a 82. § (2) bekezdésében foglaltakat is - rendeletben szabályozza.

(2) A törvény hatálybalépését követõ harminc napon belül a Kormány gondoskodik
a) a "Határokon Túllépõ Televíziózásról" szóló európa tanácsi egyezmény magyarországi alkalmazhatóságához szükséges intézkedések megtételérõl,
b) a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõségrõl szóló 95/1991. (VII. 23.) Korm. rendeletnek az e törvénnyel összhangban történõ módosításáról.

(3) Felhatalmazást kap a Kormány a hálózatba kapcsolódás mûszaki feltételeirõl szóló jogszabály vagy szabvány kiadására.

(4) Felhatalmazást kap a Testület az európai, illetve a magyarországi gyártású mûsorszám fogalmának meghatározására. Az errõl szóló állásfoglalását a Testület az országos mûsorszolgáltatási jogosultságok pályázatainak meghirdetése elõtt a Magyar Közlönyben teszi közzé és a közzétételt követõen annak tartalmát nem változtathatja meg.

149. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy - a Testület véleményét kikérve - gondoskodjék a rádió és televízió mûsorszolgáltatás mûszaki feltételrendszerének és követelményeinek kialakításáról.

5. Cím
Módosító rendelkezések

150. § (1)
(2)
151. §
152. § (1)
(2)
(3)
(4)
153. §
154. §
155. §
156. §
157. § (1)
(2)
158. § (1)
(2)
(3)
159. § (1)
(2)
(3)
(4)
(5)
(6)
160. §

6. Cím
Hatályukat vesztõ rendelkezések

161. § E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti:
a) az 1986. évi II. törvény (a továbbiakban: Stv.) 2. §-ának (2) és (3) bekezdésébõl az "és mozgósítson a társadalmi cselekvésre" szövegrész, 4. §-ának (1) bekezdésébõl az "a gazdálkodó szervezetek [Ptk. 685. § c) pontja]" szövegrész; 9. §-a, a 12. §-a elõtti címbõl az "Az engedélyezés" szövegrész; 13. §-a, a 14. §-ának (2) bekezdése, a 14. §-ának (1) bekezdésében, valamint a 15. §-ában az "az engedély megtagadásáról, visszavonásáról" szóló szövegrészek; 17. §-ának (2) bekezdése; 19. §-ának (4)-(6) bekezdése; 22. §-ának (3) bekezdésébõl az "illetõleg engedélyt visszavonó" szövegrésze, továbbá 23. §-ának (2) és (3) bekezdése,
b) a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény módosításáról szóló 1990. évi XI. törvény 6. §-ának az Stv. 14. §-ának (2) bekezdését megállapító szövege, valamint a 6. és 7. §-okban "az engedély megtagadásáról, visszavonásáról" szóló szövegrészek, valamint 8. és 9. §-a,
c) a Polgári Perrendtartás módosításáról szóló 1992. évi LXVIII. törvény 19. §-a,
d) az országgyûlési képviselõk választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvényt módosító 1994. évi III. törvény 7. §-a,
e)
f) a Ttv. 40. §-ának (3) bekezdése,
g) a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 12/1986. (IV. 22.) MT rendelet 4. §-a, 6. §-ának (1) bekezdésébõl az "egyéb sajtótermék esetében az engedélyezés iránti kérelmet a kiadó" szövegrész és a 4. §-ra utaló szövegrész, 6. §-a (2) bekezdésébõl az "engedélyezési vagy", továbbá az "illetõleg az engedélyezés melyik szerv hatáskörébe tartozik" szövegrész, 7. §-ának a) pontjából a "tárgykörét" szövegrész, 8. §-a, 11. és 12. §-a, 13. §-ának (1) bekezdésébõl az "az engedélyezés alá esõ" szövegrész és az "az engedélyt megkapta, illetve," szövegrész, 13. §-ának (3) bekezdése, 14. §-ából az "engedélyezõ hatóságot, az engedély számát" szövegrész, 17. és 18. §-a,
h) a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 12/1986. (IV. 22.) MT rendelet módosításáról szóló 58/1989. (VI. 15.) MT rendelet 7. és 8. §-a,
i) a nem kereskedelmi, helyi rádió- és televízió-mûsort készítõ és közlõ stúdiók alapításának engedélyezésérõl szóló 110/1993. (VII. 30.) Korm. rendelet, továbbá az ezt módosító 142/1994. (XI. 10.) Korm. rendelet,
j) a Duna Televízió feljogosításáról televízió-mûsor készítésére és nyilvános közlésére címû 68/1994. (V. 4.) Korm. rendelet,
k) a helyi jellegû önálló rádió- és televízió-mûsort készítõ stúdiókról szóló 2/1986. (IX. 1.) MTH rendelkezés,
l) a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala elnöke egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezésérõl, illetve módosításáról szóló 1/1993. (I. 22.) MKM rendelet,
m) a formanyomtatvány alkalmazásáról szóló 8/1993. (VII. 30.) MKM rendelet, valamint az ezt módosító 21/1994. (XI. 17.) MKM rendelet,
n) a Rádió- és Televíziószabályzat kiadásáról szóló, többször módosított 7/1973. (XII. 27.) KPM rendelet 6-9. §-ai, valamint a 31-33. §-ai,
o) a helyi rádió és televízió mûsorszóró adók frekvenciakijelölésérõl, rádióengedélyezésérõl és üzemeltetési feltételeirõl szóló 18/1993. (VII. 16.) KHVM rendelet, továbbá az ezt módosító 10/1994. (III. 10.) KHVM rendelet 2. §-a,
p) a Magyar Rádióról és a Magyar Televízióról szóló 1047/1974. (IX. 18.) MT határozat, továbbá az ezt módosító 1063/1983. (XII. 29.) MT határozat és 91/1990. (V. 2.) MT rendelet.

162. § Az árak megállapításáról szóló, többször módosított 1990. évi LXXXVII. törvény mellékletének "8-11 A Magyar Televízió mûsora vételének díja pénzügyminiszter" szövegrésze hatályát veszti.

Melléklet az 1996. évi I. törvényhez

A Testület tagja hivatalba lépése alkalmával az Országgyûlés elnöke elõtt az alábbi szövegû esküt teszi:
"Én .................. esküszöm, hogy az Országos Rádió és Televízió Testület tagjaként (elnökeként) az Alkotmányt és a törvényeket megtartom, megbízatásomhoz híven, a szólás- és a sajtószabadság érvényesítésére törekszem. Feladataimat részrehajlástól mentesen fogom ellátni."